A szőke, kék szemű kisbabák a kelendőek
2009. január 20. 21:35:23
"Bátorság kell egy idősebb, sérült vagy roma gyerek örökbefogadásához" - Tanfolyam a leendő szülőknek
- Fiatal házasként szembesültünk azzal, hogy nem lehet gyermekünk - kezdi történetét Szilvási Léna szociális munkás. Hamar feladták az orvosi kísérletezéseket, és az örökbefogadás mellett döntöttek.
- Több gyermekvédelmi intézetet is felkerestünk, és mivel szívesen fogadtunk roma származású kisgyereket is, az örökbefogadás gyorsan ment - emlékezik. Pár hónap múlva egy kétéves kisfiúval bővült a család. - Sajátos helyzetben voltunk, hiszen a férjemmel mindketten szőkék és kék szeműek vagyunk, a fiunk pedig szép barna bőrű kisgyerek volt. Látszott a különbség. Azóta a kisfiúból nagyfiú lett.
Akik mindenféle kikötés nélkül, "szimplán" csak egy hat év alatti gyereket szeretnének, akár pár hónap alatt is sikert érhetnek el. Az örökbe fogadó szülők többsége viszont a mai napig szőke, kék szemű csecsemőről álmodik. Ők várnak a legtöbbet, átlagosan három, három és fél évet. Az örökbe adható gyerekek jelentős hányada viszont esélytelenül indul a versenyben.
- A gyerekek egy részének életkora, vélt származása, egészségügyi és pszichés állapota miatt szinte esélye sincs arra, hogy örökbe fogadó szülőkre találjon - osztja meg tapasztalatait Molnár László, a Fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat vezetője. Bizonyos egészségügyi problémák az átlagot meghaladó szinten jelentkeznek, és döntően a szegénységből adódó alultápláltság, a gondozatlan terhesség egyenes következményei.
- Bátorság kell ahhoz, hogy valaki örökbe fogadjon egy idősebb, sérült vagy roma gyereket - mondja Szilvási Léna, aki szerint ennek több oka is lehet. Egyrészt természetes igény, hogy minél kisebb kortól neveljünk gyermeket. Másrészt félelmei és ellenérzései is lehetnek a szülőnek, ha sérült vagy roma gyereket vesz magához, esetleg éppen mások előítéleteitől tart.
Az örökbe fogadott gyerekek, teljesen függetlenül attól, hogy szőkék vagy barnák - különösen azok, akik hosszabb időt töltöttek csecsemőotthonban -, szinte mindig ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Fejlődésükben gyakran megkésettek, érzelmi és kötődési zavarokkal, valamint tanulási problémákkal küzdenek. - Mi szerencsés helyzetben voltunk, hiszen szakemberként tudtuk, hogy kihez kell fordulnunk, amikor kisebb-nagyobb nehézségek merültek fel. Ám a többség egyedül marad a problémáival.
Az örökbefogadási procedúra részeként felkészítő tanfolyamon kell részt venniük a leendő szülőknek, akik azonban az esetek többségében nem értik, miért kell "iskolába járniuk" ahhoz, hogy gyermeket vehessenek magukhoz.
- A tanfolyam jelenlegi formájában sajnos nem segít eleget, de jó, hogy van. Önsegítő csoportokra lenne szükség, ahol a szülők a mainál sokkal hoszszabb ideig, közösen dolgoznák fel a saját történetüket, és érzéseikről, félelmeikről, jövőbeni elvárásaikról beszélhetnének - mondja Herczog Mária szociológus, aki szerint további problémát jelent, hogy nincs egy olyan segítő hálózat, amely a későbbiekben is támogatná az örökbe fogadó családokat. A szülők többségét ezért gyakran villámcsapásként érik a nem- ritkán felmerülő nehézségek, amelyekkel nem is tudnak kihez fordulni.
A legutolsó ismert, átfogó adat szerint, vagyis 2005-ben közel nyolcszáz örökbefogadást engedélyeztek Magyarországon. Jellemzően a szegényebb országrészekben vannak nagy számban örökbe adható gyerekek. Egészében nemzetközi szinten a középmezőnybe tartozunk e téren.
- Az örökbefogadás kérdése szorosan összekapcsolódik a társadalmi egyenlőtlenség és szegénység ügyével - magyarázza Szilvási Léna. Hollandiában és sok más nyugat-európai országban szinte alig van örök be fogadható gyerek. Ezekben az országokban ugyanis a szülő nem mondhat le a gyerekéről. Ehhez persze az kell, hogy a gyermekvédelmi rendszer minden létező segítséget megadjon ahhoz, hogy a szülők minél előbb megoldják problémáikat. Ha mégis ki kell emelni a gyereket a családból, akkor is csak minimális időt tölt intézetben. Van, ahol legfeljebb három-hat hónapot engedélyeznek arra, hogy a gyermek a családjától távol legyen. Kutatások szerint a kicsik maximum két évet bírnak ki ilyen ideiglenes állapotban.
- A gyermekvédelmi rendszer működésének, színvonalának fokmérője, hogy mennyire működik a szívóhatása. A jól és hatékonyan működő gyermekvédelmet maximális szakmai támogatás és minimálisra csökkentett intézményi idő jellemzi - teszi hozzá a szociális munkás.
Herczog Mária szerint tarthatatlan, hogy a gyermekvédelmi rendszer munkájának eredményességét itthon nem mérik. Így fordulhat elő, hogy míg a szülő számon kérhető, a rendszer és az abban dolgozók nem. - Kötelező például félévenként, majd évenként felülvizsgálni a kisgyermek státuszát. Ám ezek a vizsgálatok többnyire formálisak, lényegében nem történik semmi - mondja a szakember. Így hosszú évekre bennragadhat a rendszerben egy gyerek anélkül, hogy valaki is számon kérné az illetékeseket: milyen erőfeszítések történtek a helyzetének megoldására, miért nem tisztázott évek óta a gyerek státusza, vagy miért nincs szülői lemondó nyilatkozata egy nyilvánvalóan nem látogatott gyereknek, és miért nem kap speciális segítséget, rehabilitációt?
- Amíg a társadalom számára nem fontos a gyermekek sorsa, addig minden marad a régiben - summáz Szilvási.
Magyarországon a TEGYESZ közreműködésével történő örökbefogadások titkosak, a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők nem ismerik egymást. Ezzel szemben az alapítványok által lebonyolított nyílt örökbefogadásoknál a vér szerinti szülő és az örökbe fogadó szülő ismeri egymás adatait, sőt személyes kapcsolatban is állhatnak. Egy gyermek általánosságban örökbe fogadhatóvá válik, ha a vér szerinti szülő(k) lemondó nyilatkozatot tett(ek), ha a bíróság megvonta a szülői felügyeleti jogot, vagy ha az átmeneti nevelésben levő gyereket a gyámhatóság örökbe fogadhatónak nyilvánította.
